Köszöntjük Úrhida honlapján !

Az Egyházközség története:

Készült az az ÚRHIDAI R.K. PLÉBÁNIA CANONICA VISITATIO -ja 950. alapján

Az első templom.

Az első templom a sárszentmihályi dűlőben 488. hrsz. Alatti 125. négyszögöl területen feküdt, melyet Farádi Vörös Zsigmond építtetett 1781-ben II. József császár uralkodása, Selley Nagy Ignác első székesfehérvári püspök kormányzása alatt. Szabó József székesfehérvári főesperes benedikálta. Ez a templom a szent kereszt felmagasztaltatására volt szentelve. A templom alatt kripta nem volt, az alapító Farády Vörös Zsigmond a templom közepén volt eltemetve. Sírfelirata a következő: „Itt fekszik Vörös Zsigmond. Barátom, tégy róla istenes emlékezetet és gondold meg: ma neki, holnap neked leszen ezen sorod. Meghalt 1785. febr.19.-én.Ez a templom 1911-ben már oly rossz állapotban volt, hogy az 1911. dec.8.-án tartott hitközségi gyűlésen az akkori plébános, Horváth Imre, kijelentése szerint életveszélyes. Ezen a gyűlésen a hitközség tagjai új templom építését határozták el.

A második templom.

Az új templomot a Batthyány Lajos polgárdi gróf úrtól adományozott úrhidai 282. számú telekkönyvi betétben a I. 1, 2, 3. sor 298/2. 299, 300/1. helyrajzi számok alatt feltüntetett 542 négyszögölnyi területen kezdték építeni 1914. március havában. Az építést Langmár János székesfehérvári építőmester vállalta 27000 K-ért. A munka gyorsan ment, úgyhogy a hívek is megsokallták, mert a falaknak csak a két szélét rakták ki kőből, a közepébe pedig talicskaszámra hordták a követ és a maltert. Ennek a lelkiismeretlen munkának meg is lett a szomorú következménye, mert 1914. május 19.-én virradóra, mikor a torony is készen volt már az első koszorúig, a főbejárati rész leomlott. Emberéletben hála Istennek, nem esett kár, de annál nagyobb volt az anyagi kár. Mivel a bíróság megállapította, hogy a szerencsétlenség az építőmester hibájából történt, azért kötelezte őt a leomlott résznek újból való felépítésére. Közben kitört a világháború, Langmárnak be kellett vonulnia katonának, - a háború után pedig, hogy szabaduljon kötelezettségei alól / más építkezésnél is érték ugyanis hasonló kudarcok/ - öngyilkos lett. Így az egyházközség nem tudta behajtani az okozott kárt családján sem.A háború után a pénzromlás miatt nem tudták tovább építeni a templomot, csak az 1929. szept. 24.-én tartott képviselőtestületi gyűlésen adták ki a kőművesmunkákat Kiss Károly és Lázár János székesfehérvári építőmestereknek 30.150 P. 99 fill.-ért. Ebben az árban a megállapodás szerint az anyagot is a vállalkozók adják, az egyházközség meglévő anyagát pedig napi áron vették át a vállalkozók. Az ácsmunkát Vanka Ferenc és Vanka György székesfehérvári ácsmesterek vállalták 5773 P-ért. Ezt az összeget az egyházközség hívei részint önkéntes adakozásból, másrészt pedig idegenben való gyűjtésből, legnagyobbrészt pedig adóalapon való kivetésből fizették ki. Így a templom 1930-ban már alkalmas lett istentisztelet tartására, és 193o. szept. 14.-én dr. Potyondi Imre kanonok, szemináriumi rektor benedikálta. A templom tornyát ekkor még nem tudták felépíteni. 1943-ban Ujcz István székesfehérvári építőmester vállalta felépítését 7690 P-ért, az ácsmunkát pedig Vanka György végezte 3646 P. –ért.Sajnos, a hívek nem sokáig örülhettek szép, új templomuknak, mert a második világháború pusztító vihara, mely 1944 –be érte el hazánkat, majdnem teljesen tönkretette a templomot. 1944. dec.21. –én kapta a templom az első belövést, melyet szinte megszámlálhatatlan találat követett, úgyhogy a front után a torony majd egészében rommá lett, a templom tetőzete 90 % -ban megsérült, és a mennyezetnek egynegyed része beszakadt.
A háború befejeztével 1946. szeptemberében megkezdtük a templom újjáépítését. Legelőször is a tetőzetet kellett megcsináltatnunk, hogy legalább az eső ne essék , és a falazat kárt ne szenvedjen. Az ácsmunkát Borzas József polgárdi ácsmester vállalta két fiával, Józseffel és Lászlóval, 91400 P. –ért, továbbá 2 mázsa búzáért, 3 mázsa rozsért és 150 liter borér. A székesfehérvári Mikó József építőmesternél sikerült 4000 db palát venni november hónapban 1000000 P. –ér, továbbá 21 mázsa búzáért és 24 mázsa morzsolt tengeriért. A felsorolt összegeket és terményeket mind az úrhidai és battyánhegyi hívek adták össze. Így karácsonyra már nem esett be az eső, de mivel hiányoztak a templom ablakai és a mennyezet beomlott része, a hívek sokat szenvedtek a tél folyamán a hidegtől és a széltől. 1946 nyarán 8 mázsa morzsolt kukoricáért vettünk 10 m2 üveget, s így sikerült a legfontosabb helyeken beüvegeztetni a templomot. 1947. szept. 28.-án Aradi József székesfehérvári kőműves és ácsmesternek kiadtuk a torony ledőlt részének felfalazását, a torony pillérének felfalazását és a tetőszerkezet teljes átjavítását 7.174 Ft –ért. Az anyagot az egyházközség adta. A tetőszerkezet javítására azért volt szükség, mert 1945 –be sok bombasérült gerendát nem tudtunk kicserélni. A vállalati összeget és az anyagot az egyházközség gyűjtésből fedezte. Összegyűlt 7.899 Ft 20 fill., a VKM. -től segély címén kaptunk 3.ooo Ft-ot, és az amerikai A.C. –től kaptunk használt ruhákat, amelyeket 2.427 Ft. 5o fill. –ért árvereztünk el. Ebből az összegből kifizettük a vállalkozót, megvettük a szükséges anyagokat, és a még hiányzó ablakokat is beüvegeztettük.1948. decemberében Horváth János saját pénzéből megcsináltatta Kubik József helybeli asztalossal a főajtót, melynek berakását és a főbejárat bevakolását Marcell József helybeli kőműves végezte 600 Ft –ért.

A templom felszerelése.

A templom főoltárát Horváth Imre szabadbattyáni apátplébános ajándékozta, aki erre vonatkozóan még a templomépítés megkezdésekor, 1914 -ben tett ígéretet. Az oltár felső része vörös márvány, talapzata beton. A templomot – s így az oltárt is – Potyondy Imre kanonok, szemináriumi rektor benedikálta. A főoltárképet, mely Szűz Mária menybemenetelét ábrázolja, Kerekes József festette / 300 P. –ért, mit Pallag Lajosné és Czentár Mihályné gyűjtöttek össze a faluban és a környéken /, a székesfehérvári Püspöki palota előcsarnokában lévő eredeti képről, melyet Jekelfalussy Vince székesfehérvári püspök hozott Rómából. Ezt az eredeti képet Rouillion Emilia festőművész festette, l872 –be.A jobboldali mellékoltárt Horváth János sajátkezüleg építette téglából 1946 –ban, Schmidl Ferenc székesfehérvári okl. építész tervezése alapján. Ez az oltár a szentsír számára is szolgál. Az oltáron Jézus Szíve szobor van elhelyezve,melyet Sveiger Ferencné úrhidai lakos ajándékozott a templomnak 1938 –ban, és a jobboldali oltár megépítéséig a templom első oszlopán lévő állványon volt elhelyezve.A baloldali mellékoltárt 1950 –ben vettük Polgárdiban 200 Ft –ért az áldoztató ráccsal együtt. Ezt az oltárt és az áldoztató rácsot Kubik József helybeli asztalos alakította és festette át 600 Ft. –ért. Ugyanez év március 19. –én Szabó János sárpentelei plébános, pápai prelátus áldotta meg Szent József tiszteletére. A Szent József szobrot a falu Józsefei vették 1938 –ban. A baloldali oltár megépítéséig a templom baloldali első oszlopán állt egy állványon. Az oltár és áldoztatórács, illetően rendbehozataluk költségeit a hívek fizették ki önkéntes adakozásból.A szószéket Kubik József helybeli asztalos készítette1943 –ban 600 P. –ért, melynek árát a perselypénztárból fizették ki. A régi templomból 10 padot hoztak át. Ezeket Vörös Zsigmond csináltatta. Az új templom hátsó frontján nyertek elhelyezést. Az egyházközség 1930 –ban 12 új padot készíttetett Kubik Józseffel 216 P. –ért.A keresztkutat Zalka Imre és neje, Borbély Lujza csináltatta 1949 –ben sóskuti kőből Havranek Lajos székesfehérvári kőfaragóval 300 Ft. –ért. A keresztutat 1934 –ben kapta a templom a polgárdi templomból, , mivel Polgárdiban új keresztutat vettek.A templomnak jelenleg orgonája nincs, mert a háborúfolyamán a régi orgona teljesen elpusztult. Ezt az orgonát még 19o5 –ben építtették a hívek, és a régi templomból hozták át az új templomba. Most az orgona helyett harmóniumot használunk, melyet az egyházközség ifjúsági egyesülete és énekkara vett1942 –ben.A régi templomnak két harangja volt, de az 1914 –es háború alkalmával a nagyobbikat elvitték. Hogy hány kg súlyú volt és kinek a tiszteletére volt szentelve, ma már senki sem tudja. A megmaradt kisebb harangot áthozták az új templomhoz, és a templom mellett egy haranglábon helyezték el. 1949 pünkösdjére vittük fel a toronyba. Ezt a harangot Thury János és fia budapesti harangöntők öntötték újra az úrhidai hívek adományából. A 96 kg súlyú harangot a Szent Kereszt felmagasztaltatására szentelt

A plébánia alapítása.

Úrhida község egyházilag Sárpentelének volt a filiája 1945. szept. 23.-ig. Eddig az időig minden hónap harmadik vasárnapján a sárpentelei plébános jött át misézni saját fogatán. Temetés, esküvő és keresztelés alkalmával a fél adta a fuvart. Azokon a vasár és ünnepnapokon pedig, melyeken a sárpentelei plébános nem jött át misézni, a hívek egy része Sárpentelére, más része Sárszentmihályra vagy Szabadbattyánba ment szentmisére.1935 –ben a hívek azt kérték a sárpentelei plébánostól, hogy azokon a vasár- és ünnepnapokon, amelyeken ő nem jött át misézni, engedje meg, hogy Székesfehérvárról hozassanak ki miséző papot, kinek fuvarját és tiszteletdíját a perselypénztárból fedeznék. A plébános továbbította a hívek kérését az E.H.- hoz, mely Úrhidára minden vasár- és ünnepnapon egy papot küldött ki misézni. Költségeit később az egyházközségi pénztár fedezte. Így ugyan minden vasár- és ünnepnapon volt Úrhidán szentmise, de nem volt helyben lakó lelkipásztor. Ezért az E.H. –hoz azzal a kéréssel fordultak, hogy állandó, helyben lakó lelkipásztort kapjanak. A vasár- és ünnepnapi fuvarköltség és tiszteletdíj ugyanis olyan összeget tett ki évente, hogy némi kiegészítéssel helyben is megélt volna belőle a lelkipásztor. Az E.H. meghallgatta a hívek kérését, és 1945. szept. 4. –én keltezett 1110/1945. sz. rendeletével Úrhidára Visy Ráfael személyében önállóhelyi lelkészt nevezett ki. A lelkész 1945. szept. 23. .–án foglalta el állását. A lelkészségen 1946. jan. 1. –től kezdve van anyakönyvezés.A lelkész először Horváth János Első úti házában lakott egy szobában. Ellátását az egyházközség sorkosztolással oldotta meg 1946. febr. 1 –ig Ettől az időtől kezdve Horváth János adott neki ellátást is. 1947. áprilisában a lelkész leköltözött a Völgybe, ugyancsak Horváth János házába. Ez ugyan messze volt a templomtól, de a lelkész egyedül lakott.Mikor már a templomot az egyházközség annyira rendbe hozta, hogy csak a belső és külső vakolás hiányzott, a lelkész kérésére a hívek elhatározták, hogy plébániát építenek. Két hely volt plébánia számára alkalmas. Az egyik telket Kőszegi Györgyné hagyta plébánia teleknek az egyházközségre azzal a kikötéssel, hogy ennek ellenében az egyházközség testvéréért, özv. Tóth Józsefné, szül. Horváth Teréziáért halála évfordulóján minden évben szentmisét mondat. Ez a telek megfelelt volna, csak az volt a baja, hogy messze volt a templomtól. Így a lelkész azt kérte a képviselőtestülettől, hogy inkább a templom melletti téren építsék fel az új plébániát. A képviselőtestület 1949. dec. 26. –án tartott gyűlésen 9 szavazattal 6 ellenében megszavazta a lelkész kérését, és így az új plébánia helyéül a templom melletti területet jelölte ki. 1950. márc. 19. –én Szent József napján, mely a községnek régtől fogva fogadott ünnepe, Aradi Ignác polgárdi apátplébános, kerület esperes tette le az új plébánia alapkövét a környékbeli papság és a hívek jelenlétében.A plébánia épületet Zalka Imre igazgató, tanító, kántor, Kubik József helybeli asztalos és Visy Ráfael lelkész tervezték. A tervrajzot Zalka Imre rajzolta, és Pallag Ferenc sárszentmihályi kőművesmester írta alá. Az E.H. 707/1950. sz. alatt, a székesfehérvári járás főjegyzője T-Z 3743/1950. sz. alatt kelt iratában hagyta jóvá. A kőművesmunkát Rózsa JózsefHelybeli kőmüvesek, Horváth,János,Juhos Ferenc, Mihályi József, Karikás Ferenc, Karikás József, Szabó Mihály és Pintér András úrhidai lakosok végezték teljesen ingyen. A kézi napszámost és a fuvart a hívek szolgáltatták szintén ingyen. Az ácsmunkát Sági József polgárdi ácsmester végezte 2130 Frt -ért. A belső vakolást Bognár József székesfehérvári kőművesmester végezte 200 Frt-ért. Az asztalosmunkát, 4 ajtót és 5 ablakot és egy szobának a lepadlózását Kubik József asztalos végezte 6000 Frt-ért.A plébánia építéséhez szükséges pénzt elsősorban a nagyméltóságú megyés püspök úrtól kaptuk, mégpedig 5.000 Ft segélyt és 10.000 Ft kölcsönt azzal a kikötéssel, hogy a kölcsönnek felét, tehát 5.000 Ft –ot a f. év őszén, a másik felét pedig 1951 őszén fogja az egyházközség visszafizetni. A költségek fedezése végett eladtuk a Tóthné féle házhelyet 3.000 Ft –ért . A hívek eddig minden gyűjtés nélkül adtak 3.500 Ft –ot.A helybeli oltáregylet május első vasárnapján tartott gyűlésen Horváth Erzsébet indítványára elhatározta, hogy felszólítja az asszonyokat, neveljenek a plébánia részére csirkéket. Végigjárták a falut és Battyánhegyet, és 340 kis csirkét jegyeztek elő azzal a szándékkal, hogy ha majd a csirkék megnőnek, eladják őket és a bevételéből az új plébániának tűzhelyet és kályhát vesznek. Eddig a csirkealapból vettek egy tűzhelyet 729 Ft –ér, egy kályhát 730 Ft –ér, lerakatták a konyhát, fürdőszobát, éléskamrát és az előszobákat cementlapokkal 766,50 Ft –ér.Jánosi József képviselőtestületi tag egy új harangot akart a templomnak venni, de mivel jelenleg ez több nehézségbe ütköznék, a lelkész javaslatára Jánosi József a harangra szánt 3.000 Ft –ot, átadta az egyházközségnek, hogy abból a plébániának kutat csináltassanak, és ha majd az idő alkalmas lesz, az egyházközség 3.000 Ft értékben egy 100 kg –os harangot öntet, mert most egy ilyen súlyú harangot lehetne az összegből venni. A beszerzendő harangra majd rávésetik: „Jánosi József ajándéka.”Az új plébániaépület 1950. júliusában készült el, a lelkész aug. 10. –én költözött bele. 1950. nov. 19. én Shovy Lajos megyéspüspök, pápai trónálló, személyesen jelenik meg Úrhidán a lelkészlakást megszemlélni, majd a lelkészséget plébániának nyilvánítja.

A lelkészek névsora
Szabó János sárpentelei plébános, pápai prelátus 1913 – 1945 –ig volt a úrhidai hívek plébánosa. 1935 –től kezdve Székesfehérvárról misézni jártak ki: dr Molnár Gyula szemináriumi spirituális, teológia tanár 1935 – 36 –ban , dr. Varga János szemináriumi prefektus, teológiai tanár 1937 38 –ig, dr Keszi József szemináriumi gondnok, teológiai tanár 1938 – 40 –ig., Pödör László székesfehérvári hitoktató 1940 – 44 –ig,. A front idején megszakadt a kijárás. 1945. szept. 23 –től Visy Ráfael helyi lelkész gondozza az úrhidai híveket. Visy Ráfael Rókus Rábapordány /Sopron vm./ született 1917. aug. 16.-án kisbirtokos szülőktől. A négy elemit a rábapordányi rk. elemi népiskolában végezte. A győri bencés gimnáziumban elvégezte gimnáziumi tanulmányait, és itt is érettségizett 1935 –ben. Teológiai tanulmányait a székesfehérvári püspöki papneveldében végezte. 1940. június 16. –án szentelte pappá Shovy Lajos megyéspüspök úr. Káplán volt polgárdiban 1940 – 44 –ig és Adonyban 1944 – 45 –ig. Helyi lelkész Úrhidán 1945 –től.

A plébánia épület
A plébánia épületét az úrhidai és battyánhegyi hívek építették. A plébánia áll: három szobából, egy konyhából, éléskamrából, egy fürdőszobából, két előszobából és egy szélfogóból. Az épület anyaga kő és tégla. A követ az úrhidai nagybányából, a tégla legnagyobb részét a polgárdi kastély bontásából vettük. Tetőzete cserép. Hiányzik még: egy mosókonyha, egy kamra, egy istálló. Helye a Templomtér..

Javadalmi föld
Az 1945. évi földreform alkalmával Fejér vármegye Földbirtokrendező Tanácsa 3940/1945.sz. juttatásásával az úrhidai rk. egyházközségnek 30, azaz harminc kat. Holdat juttatott, mégpedig 15 kat. Holdat lelkészi, 10 kat. holdat kántori és 5 kat. holdat sekrestyési javadalom címén. Hosszas huzavona után a sárszentmihályi Földigénylő Bizottság 15 kat. holdat juttatott és telekkönyveztetett az úrhidai rk. egyházközség nevére, mint lelkészi javadalmat 1042 tekv.szám: 1.sorszám: 2170 hrsz. alatt. A baj csak ott volt, hogy ugyanezen területet a sárszentmihályi Földigénylő Bizottság az Erdészeti Hivatalnak is átadta jegyzőkönyvileg, és így az Erdészeti Hivatal is igényt tartott reá. Hosszas tárgyalás után az Erdészeti Hivatal átadott használatra 10 kat. holdat. Mivel azonban ez a terület oly silány, hogy csekély hasznot hajt, az egyházközség képviselőtestülete úgy határozott, hogy belőle 5 kat. holdat használjon a lelkész, 5 holdat pedig a kántor. Az 1922 –ben kapott O.F.B. - földeket, melyeknek területe szintén 10 kat. hold, szintén felezze meg a pap a kántorral. Ez az O.F.B. –föld az egyházközségre van telekkönyvezve, mint tanítói javadalom, de a tanító soha nem haszonélvezte, csak 1945 –től kezdve, mint kántori javadalmat. Ezt az O.F.B. földet az egyházközség hasznosította bérlet formájában és bérjövedelméből kb. 8.000 P –t fordított a templom építésére. Ez a terület a szabadbattyáni 2690.sz. tkv. betétben 1915, 1916, 1917,1918/1. hrsz. alatt szerepel.A fentiek szerint a lelkész 1950. okt. 1. –ig 10 kat. holdat haszonélvezett, mégpedig 5 holdat a juttatott földből, 5 holdat pedig az O.F.B. –földből. 1950. ápr.19. –én a 2700/1949. eln.sz. VKM. –rendelet alapján kiküldött kéttagú bizottság az O.F.B. - földeket állami tulajdonba vette, de a haszonélvezetet az 1949/5o. gazdasági évre meghagyta a régi javadalmasoknak. A lelkész a bizottság határozatát megfellebezte ugyan, mert a nevezett ingatlan sohasem szolgált célvagyont, hanem az egyházközségnek jövedelmezett, - a fellebezést azonban a VKM. 1215-65 U-1/1950. eln. 3.ü.o. számú leiratával elutasítototta. Az íly módon elvett 5 hold föld helyett az eddig a élvezett, de lelkészi javadalom címén telekkönyvezett másik 5 holdat is a lelkész haszonélvezi. Jelenleg tehát a lelkész az eredetileg lelkészi javadalom címén telekkönyvezett 10 kat. hold földet használja.

Párbér – járandóság
A sárpentelei Can. Vis. szerint, mely 1968 –ban készűlt, Úrhidán a lelkész párbérét a község bírája köteles összeszedni. Ezt a kötelezettséget a vármegyei kisgyűlés elismerte, és jóváhagyta, hozzáfűzve még azt a kötelezettséget is, hogy Úrhidán az úrhidai rk. egyházközség anyagi fenntartója Úrhida politikai község. Erről a vármegyei hatóság Úrhida község elüljáróságát 2146/1943. sz. alatti leiratában értesítette. Úrhida község ennek a kötelezettségének eleget is tett 1949. szeptemberéig. Akkor, hivatkozva az állam és egyház szétválasztására, az anyagi fenntartást megtagadta.A lelkészség alapító levele szerint az egyházközség képviselőtestülete az 1945. dec. 9. –én tartott gyűlésének határozata alapján egész páronkint 30, azaz harminc kg búza – párbért, fél páronkint pedig 15, azaz tizenöt kg búza – párbért állapított meg a lelkésznek. A párbért, mivel a front óta a községi elüljáróság nem szedi össze, az egyházközség szedi össze természetben, és szolgáltatja át a lelkésznek.

Tüzelő
A mindenkori lelkésznek az egyházközségtől természetben házhoz szállítva járt: 5, azaz öt mázsa tűzifa és 15, azaz tizenöt mázsa szén – szintén a lelkészség alapítólevele szerint.

Stóla jövedelem
A plébánosnak, kántornak, egyházfinak, templomnak járó stoláris jövedelmet megállapítani, azt megváltoztatni az E.H. –nak szuverén joga.

Kántor
Míg az iskolákat nem államosították, az úrhidai kántorság a mindenkori I.sz. tanítói állással volt összekötve. Miután 1948 – ban az iskolákat államosították, az egyházközség külön kántori állást szervezett, melyre ideiglenesen a volt kántortanítót, Zalka Imrét hívta meg. 1950. május 1 –ével Zalka Imre lemondott a kántori állásról, azóta a kántori állás nincs betöltve. A templomi istentiszteleteknél a kántort a hívek, a temetések alakalmával pedig a Szent József Társulat dékánja és céhmestere helyettesítik.A kántori állás jövedelme az 1945 –ös és 1948 –as díjlevél szerint a következőkből állt:a./ 10 kat hold szántóföld, mégpedig 5, azaz öt kat. hold a Szabadbattyán 2690.sz. betétben szereplő O.F.B. – földből, 5, azaz öt kat. hold pedig a lelkészi javadalom címén telekkönyvezett szántóból.b./ 2, azaz kettő kg búza páronkint, 1, azaz egy kg búza félpáronként természetben házhoz szállítva. A búzát az egyházközség szedi össze.c./ Bor – kollekta Úrhida politikai község területén. A bort maga a kántor szedi össze.d./ Készpénz – fizetés: a mindenkori kezdő tanítófizetés 20 %-a, mely az egyházközségi pénztárt terheli.e./ Az E.H. –tól megállapított stóla.Az 1950. április 19.-én a 2700/1949. eln.sz. VKM. Rendelet alapján kiküldött kéttagú bizottság a Szabadbattyán 2690.sz. betétben szereplő O.F.B. földet állami tulajdonba vette, s VKM.1215-65/ U-1 / 1950. eln.3. ü.o. sz. alatt a fellebezést elutasította, azért jelenleg a kántori jövedelem áll:a./ Készpénzfizetés: a mindenkori kezdő tanítói fizetés 20 %-a lakbér címén, az egyházközség pénztárából fizetve.b./ 2, azaz kettő kg búza egész páronkint, félpáronkint1, azaz egy kg búza természetben, az egyházközségtől összeszedve és házhozszállítva.c./ Bor – kollekta Úrhida politikai község területén. A bort maga a kántor szedi össze.d./ Az E.H. –tól megállapított stóla.A lkántor kötelességeit a díjlevél szabályozza. A díjlevélben foglaltakon kívül kötelées a kántor mindazokon az istentiszteleteken ténykedéseket végezni, melxeket az E.H. a díjlevélen kívül szükséghez képest előír.Az egyházközség jegyzője s mindenkori kántor, aki ezért a munkájáért külön díjazást nem igényelhet. Jelenleg a kántori teendőket a nép látja el.

A sekrestyés
A sekrestyést a plébános jelölése alapján a megyéspüspök nevezi ki. Jelenlegi jövedelme 1.000 Ft, azaz egyezer forint évente, melyet vagy persely – pénztár, vagy az egyházközség pénztára fizet. Ezen kívül jövedelme még az E.H.-tól megállapított stóla.A sekrestyést az E.H. a plébános kérésére állásától bármikor felmentheti. Az E.H. ily nemű határozata végérvényes és meg nem fellebezhető.Kötelességei: 1. A harangozás, 2. templomtakarítás, 3. Mosás, 4. Istentiszteleteken való szolgálat.Munkakörében a plébános, fizetés ügyében az egyházközség jogkörébe tartozik.

Az iskola
Az egyházközségnek 3 tanerős iskolája volt.Az I. számú tanítói állás már 1863 –ban meg volt szervezve, de azt ,hogy mikor szervezték meg, az 1868. –i sárpentelei Can. Vis. –ből nem lehet megállapítani. 1942 –ben a VKM.216,0 15/1942. VI.5.ü.o. sz. határozatával Úrhidán tanítói állást elválasztotta a kántori állástól, és a kántori állás jövedelmét a mindenkori kezdő tanítói fizetés 20 % -ában állapította meg. Ezt az állást 1950-ben Zalka Imre ig. tanító töltötte be.II.számú állást 1906 –ban szervezték. Készpénzfizetés 700 Kor. Államsegély és 160 Kor. Heli járandóság. Jelenlegi tanerő: Tomkó Mária tanítónő, rk. vallású.III. számú állást 1946 –ban szervezett 90 % -os államsegéllyel és 10 % -os helyi javadalommal. Ehhez az álláshoz volt hozzákapcsolva a kántortanító helyettesítése, ha a kántori teendők ellátásában akadályozva volna. A jelenlegi tanerő: Zalka Imréné szül. Borbély Lujza rk. tanítórő. Az iskolát 1948. júl. 1. –én államosították Állami tulajdonná jelentve ki a kántori lakást, iskola - felszerelést , sőt az iskolától független özv. Fekete Pálné – féle hagyatéki ingatlant is

Egyesületek
1. Szent József Társulat.
A Társulatnak 60 tagja van. Feladata a megholtak iránti kegyelet ápolása és a temetéseken való segédkezés.A Társulat alakulásának idejét – az 1908. jan. 9. –én keltezett jegyzőkönyv szerint senki sem tudja. Az éltesebb emberek állítása szerint 1848. év körül alakulhatott meg az egyesület
2. Oltáregylet Rózsafüzér Társulat. 1932 –ben alakult. Jelenleg 46 tagja van. Vagyona nincs.
3. Egyházközségi Leánycsoport. Alakult 1936 –ban, 40 tagja van. Vagyona nincs.
4. Ministráns csoport . Létszáma 32. Vagyona nincs.

Az egyházközség ingatlanai
1. A jenei határban lévő 399 tkv.sz. 759-760. hrsz. alatt bejegyzett 1200 négyszögöles szántóföldet Tóth József hagyta az egyházközségnek azzal a kikötéssel, hogy ennek fejében halálának évfordulóján, vagyis minden év július 19. –én énekes gyászmisét mondat az egyházközség lelkeüdvéért.
2. A templom telket gr. Batthyány Lajos polgárdi nagybírtokos ajándékozta az egyházközségnek templomépítés céljára 1913 -ban. A terület nagysága 542 négyszögöl. A úrhidai rk. egyházra van telekkönyvezve 298/2, 199, 300/1 hr - számok alatt.
3. Kert.
Ezt az ingatlant özv.Fekete Pálné szül. Heltay Rozália székesfehérvári lakos ajándékozta az úrhidai rk. egyházközségnek azzal a céllal, hogy azt a kántortanító haszonélvezze. Ennek fejében azonban köteles az ajándékozótól alapított könyvtárt kezelni. Az ajándékozási szerződés kiköti, hogy , amennyiben a kántorság elválasztatnék a tanítói állástól, vagy a kántortanító vonakodnék a könyvtárt kezelni, akkor a kert haszonélvezetéről a mindenkori lelkész döntsön, és annak adja a kertet használatra, aki a könyvtárt kezeli. Ezt a kertet az 1950. ápr. 19. –én a 2700/1949. eln.sz. VKM. Rendelet alapján kiküldött államosítási bizottság állami tulajdonba vette.A lelkész a bizottság határozatát megfellebezte, de a VKM. 1215-65 U.-I/1950. eln. 3. ü.o.sz. alatti leiratában a fellebezést elutasította.
4. Házhely
Özv. Kőszegi Györgyné az úrhidai rk. egyházközségre hagyott 600, hatszáz nészögöl házhelyet 492/2. hrsz. alattazzal a kikötéssel, hogy testvéréért, TÓTH Józsefné szül. Horváth Teréziáért az úrhidai egyházközség minden évben annak halála évfordulóján vagyis július 13. -án énekes szentmisét mondasson. Mivel a plébánia épület nem ezen a telken épűlt, ez a telek jelenleg eladás alatt van.5.O:F:B: -föld.A szabadbattyáni 2690.sz. betétben 1915, 1916, 1917, 1918/1. hrsz. alatt az úrhidai rk. egyházra telekkönyvezett 10 kat. hold szántó. Ezt az ingatlant 1945 –ig sz egyházközség használta. Ettől az időtől kezdve a föld fele, azaz 5 kat. hol a lelkész, 5 kat. hold pedig a kántor jövedelmét képezte. Az 1950. ápr. 19. -én a 2700/1949. eln.sz. VKM. Rendelet alapján kiküldött kéttagú államosítási bizottság állami tulajdonba vette a fenti szántóföldet. A lelkész a bizottság határozatát megfellebezte, de a VKM. 1215-65 U-1/1950. eln. 3.ü.o. szám alatt a fellebezést elutasította.A templom pénztár állapota 1950. okt. 1.-énBevétel: 3.798,25 FtKiadás: 2.309,39 FtMaradvány: 1.488,86 Ft5.§. Az egyházközségi pénztár állapota 1950. okt. 1.-énBevétel: 3.586,- FtKiadás: 1.334,37 FtMaradvány: 2.251,63 Ft

Keresztek
1. A régi temetői nagykereszt. Az úrhidai rk. egyházközség tulajdona. Mikor állították fel, senki sem tudja. A sárpentelei Can.Vis. szerint a temető Sárpentele tulajdona, csak a kereszt Úrhidáé. Jó állapotban van, de a felírást már nem lehet elolvasni. Mivel 1952 –ben ez a temető megszűnik, az egyházközség, kikérve az E.H. engedélyét, a keresztet szeretné elhozatni és a faluban a Rónai részen felállítani.
2. Az új temető nagykeresztjét az egyházközség hívei emeltették 1922 –ben. Fenntartója az egyházközség, amelyhez a temető bevételei is befolynak. A kereszt kőből van, kerítése lécből van.3. A Juhosék előtt álló keresztet Úrhida pol. Község állíttatta. Anyaga kőből van, léccel van bekerítve. Mind a kereszt, mind a kerítése jó állapotban van. Fenntartója Úrhida pol. Község.

Alapítványok
Tóth József 19 - ban az úrhidai rk. egyházközségre hagyta a Jenő község határában fekvő, 399 tkv. Sz. 759 – 760. hrsz. alatt bejegyzett ingatlanát, mely 1.200 négyszögöl. Kikötése az volt, hogy ennek ellenében Úrhida egyházközösség minden év júl. 19. -én , halála évfordulóján lelke üdvéért énekes gyászmisét mondasson.2. Özv. Kőszegi Györgyné szül. Horváth Júlianna az úrhidai rk. egyházközségre hagyta a község sárszentmihályi dülőjében fekvő, 492/2 hrsz. alatt bejegyzett 600 négyszögölnyi ingatlanát azzal a kikötéssel, hogy testvéréért, Tóth Józsefné szül. Horváth Terézáért halálának évfordulóján, vagyis minden év júl. 13. -án énekes szentmisét mondasson az egyházközség.

Temető
Úrhida községnek 1921 –ig saját temetője nem volt, a hívek a malmon túl elterülő sárpentelei temetőben temetkeztek. 1921 –ben gr. Széchenyi Viktor sárpentelei uraság Úrhida falu végén 2 magyar holdnyi területet adott temető céljára. Ez a terület az úrhidai politikai községre van telekkönyvezve tkv.711 hrsz. alatt. 1922 óta ide temetkeznek a hívek. A temető bevételei az egyházközség pénztárába folynak, viszont az egyházközség viseli a temető kiadásait. A temető faizási és kaszálási joga az egyházközséget illeti.E jövedelem helyett adja az egyházközség a lelkésznek a tüzelő járandóságot.A temetőben lévő hullaházat az egyházközség építtette téglából . Jelenleg elég jó állapotban van. Az egyházközség 1949 –ben a temetőben kutat ásatott 150 Ft költséggel. A kútgyűrűk 252 Ft –ba kerültek. A temetőt a sírásó tartja rendben, aki ezért a munkájáért megegyezés szerint fizetést kap.A sírok gondozásáért a felek külön díjazást fizetnek. A sírásót az egyházközség képviselőtestülete fogadja fel a Szent József Társulat évi közgyűlése alkalmával. Ugyancsak a gyűlésen állapítja meg a képviselőtestület a sírásó díját is. A sírásó munkájára a képviselőtestület megbízásából a Szent József Társulat céhmestere és az egyházközség gondnoka ügyel fel.

S H V O Y L A J O S
Isten írgalmából és az apostoli Szentszék kegyelméből székesfehérvári püspök.Az apostoloknak adott küldetés alapján: - menjetek és tanítsatok - gondoskodni óhajtván az úrhidai róm. kat. hívők intenzívebb és rendszeresebb lelki gondozásáról, jelen iratom erejével a székesfehérvári egyházmegyébe bekebelezett, eddig mint leányegyház a sárpentelei plébániához tartozott Úrhida községben 1946. január 1. -i kezdettel önálló lelkészséget szervezek.A lelkészség titulusa: Beata Maria in coelos assumpta.Az úrhidai róm. kat. lelkészség területe kiterjed Úrhida politikai község területére. Úrhida politikai község összlakossága ma 1014 lélek, ebből 1005 róm. kat. vallású, 7 ev. ref. és 2 ág ev. vallású.A mindenkori lelkészt a megyéspüspök nevezi ki, és ad nutum episcopi elmozdítható.Lelkész hely jövedelme: 1./. 10, azaz tíz kat. hold szántó szabad haszonélvezete, - 2./ páronkint 30, azaz harminc kg búza párgabona természetben fizetve - a párgabonát az egyházközség szedi össze, és szolgáltatja át a lelkésznek; 3./. 5, azaz öt négyzetöl tűzifa az egyházközségtől természetben, házhoz szállítva; 4./. 15, azaz tizenöt mázsa szén az egyházközségtől természetben, házhoz szállítva; - 5./ az egyházmegyei hatóságtól mindenkor megállapított stóla. – A lelkész földadóját, kereseti, jövedelmi adóját, általában adóterheit – kivéve a vagyonadót és az ezzel egyenlő természetű adókat, melyek az ingatlannal, mint tulajdonnal függnek össze a lelkész fizeti. A lelkésznek az egyházközség a két papi koronára természetben fuvart ad.Tudomásul veszem, és ezen alapokmányban kihirdetem és mindenkinek tudomására hozom, hogy az úrhidai róm. kat. egyházközség 1945. dec. 9. -én tartott 1990/1945. sz. egyházhatósági határozattal jóváhagyott határozatával kötelezte magát, hogy alkalmas időben lelkészlakot épít, a felépítendő lelkészlakot mindenkor karban tartja, a lelkészlakhoz tartozó kút, kerítés, kapu, gazdasági melléképületek és egyéb tartozékokkal együtt. A lelkészt csak azon helyreállítási munkálatok kötelezik a lakásban és a melléképületekben, amelyek egyéb házakban is a lakót terhelik. A lelkészlak biztosítási díja, kéményseprési díja az egyház terhe.Az úrhidai egyházközség róm. kat. jellegű hitvallásos iskolát tart fenn, így a kántori teendőket a róm. kat. kántortanító látja el, akinek jövedelmét díjlevele és a D.S. reávonatkozó határozatai szabályozzák.Sekrestyés fizetését esetről - esetre utólagos egyházhatósági jóváhagyással az egyházközség állapítja meg. Sekrestyést a lelkész nevezi ki, és bocsátja el; munkájában kizárólag a lelkész felügyelete és irányítása alatt áll.A község lelki élete nem kizárólag a papnak munkájától függ. A község lelki felvirágozása a lelkész és a hívek, elsősorban az egyházközségi vezetőség apostoli összmunkájának az eredménye. Azon hitben indítom el az új úrhidai lelkészség életét, hogy lelkész és hívők, egyházi és politikai vezetőség Krisztus apostolai lesznek, lelkészségük virágzó hitéletének kiépítésében fáradhatatlanul összemunkálkodnak, és elsősorban jámbor és hitvalló példájukkal lesznek a hívek vezérei.

Kelt Székvárosomban, az Úr 1946. esztendejében, Háromkirályok napján.

Shvoy Lajos
s.k.székesfehérvári püspök

A templom leltára
A templom szentélye
Szám A leltári tárgy megnevezése db Jegyzet
1. Főoltár, beton alapon vörösmárvány Szentségház és felsőrész vaskereszttelÉs ereklye – sepulchrummal1
2. Szentsír – oltár betonból 1
3. Mellékoltár fából 1
4 Oltárgyertyatartó rézből 8
5. Oltárgyertyatartó fából 2
6. Kánontábla kartonlapon 3
7. Könyvállvány fából 1
8. Oltárcsengő négyes 1
9. Oltárcsengő hármas 1
10. Húzós feli jelzőcsengő 1
11. Oltárkép Szűz Mária mennybemenetele 1
12. Jézus Szíve szobor gipsz 1
13. Szent József szobor 1
14. Szent István szobor állvánnyal 1
15. Szent Tádé szobor állvánnyal 1
16. Öröklámpa 1
17. Szenteltvíz – hintő tartóval 1
18. Kézmosó tálca 2 db üvegámpolnával 1
19. Szentség kitételi zsámoly 1
20. Szentségmutató lunulával 1
21. Áldoztató kehely 2
22. Miséző kehely 1
23. Szószék 1
24. Imazsámoly 2
25. Templomi pad elözsámollyal
24
26. Pad 4
27. Szék 1
28. Félig zárt gyontatószék 1
29. Szenteltvizes hordó 1
30. Harmónium paddal 1
31. Szekrény kották számára 1
32. Barna sekrestyeszekrény 3
33. Fa körmeneti kereszt 1
34. Szentsír corpus 1
35 Csengő persely 1
36. Esztergomi szertartáskönyv 1
37. Liturgikus imakönyv 1
38. Missále 3 1 új, 2 régi
39 Gyászmise könyv 1
40. Birétum 1
41. Füstölő tömjéntartóval 1
42. Beteglátogatási szelence burzával olajoknak 1
43. Beteglátogatási szelence burzával Oltáriszent 1

Szentruhák
1. Fehér miseruha 3
2. Piros miseruha 2
3. Zöld miseruha 1
4. Lila miseruha 1
5. Fekete miseruha 1
6. Ministráns ruha piros inggel 6
7. Ministráns ruha fekete 2
8. Ministráns ruha lila 2
9. Miseing alba 4
10. Karing 1
11. Vállkendő 4
12. Oltárterítő felső 7
13. Oltárterítő alsó 2
14. Oltárterítő porfogó 2
15. Kehely – abrosz corporale 4
16. Kehelyfedő palla 4
17. Kehelytörlő purificatorium 12
18. Keresztelő ing 1
19. Cingulum 3
20. Terítő szószékre 1
21. Terítő az áldoztató rácshoz 1
22. Vélum eléggé kopott 1
23. Fekete pluviále 1
24. Fehér pluviále 1

Úrhida, 1950. okt. 24. –én

Iliás József s.k.
Visy Ráfael s.k.
Pintér József s.k. lelkész
Templomatyák

Láttam:
Aradi Ignác s.k.
ker. esperes, apátplebános